Quem queritis-játék (lat. 'kit kerestek'): rövid, énekes dialógus a Krisztus sírját fölkereső asszonyok (→három Mária) és két angyal között, akik Krisztus föltámadását tudatják (vö. Mk 16,1-7). - A kk-ban a →húsvétvasárnap éjszakai zsolozsma utolsó responzóriumához kapcsolódott. Színhelye a tp. előre elkészített szt sírja, melyre a →nagypénteki szertartás után keresztet helyeztek. A ~ kezdetén e kereszt már a főoltáron van, helyére a síron fehér gyolcslepel került. A szert. résztvevői körmenetben vonultak a sírhoz. - A ~ végén az angyaloknak e szavaira: „nincs itt, föltámadt, jöjjetek és lássátok a helyet”, ketten fölvették a gyolcsruhát és bizonyságul a nép felé fordulva fölmutatták. A szert-t prédikáció és áldás fejezte be. E kk. liturgikus gyakorlat az újkor elején megváltozott, szétágazott: egyfelől ihlette a →Jézus keresése népi hagyományvilágát, másfelől a →húsvét vigíliájára előhozott, sajátosan m., ill. közép-eu. szert. fejleményként a nagyszombat-esti →föltámadási körmenetben megérte napjainkat is. →misztériumjáték - A ~nak 2 egymáshoz nagyon hasonló, közismert változata található Hartvik pp. szertartáskv-ében és a →Pray-kódexben. A 12. sz. →Codex Albensisben fennmaradt változatnak nincs párhuzama, ráadásul szokatlan módon nagyszombat vecsernyéje előtt kapott helyet. - Kiadásai: Karsai Géza: Középkori vízkereszti játékok. A győri Tractus Stellae és rokonai. Pannonhalma, 1943. - Pannonhalmi Szemle 1927:97. (Zalán Menyhért: A Pray-kódex föltámadási szert-ai és misztériumdrámája. Officium Sepulchri.) - Filológiai Közl. 1955:59. (Mezey László: Egy ismeretlen kk. drámai emlékünk és eu. rokonai); 1958:103. (Uő: Adalékok a kk. dráma tört-éhez. Két lit. ludus.) - RMDE I:39, 241. - Lipphardt, W.: Lateinische Osterfeiern und Osterspiele. Berlin, 1975-76. - Drumbl, J.: Quem quaeritis. Teatro sacro dell'alto medioevo. Roma, 1981. M.E.

Drumbl, J.: Quem quaeritis. Teatro sacro dell'alto medioevo. Roma, 1981. - Bálint 1989:285.